Klasszikus filmsztárok Európában

Francia és olasz legendák a filmtörténelemben

Facebook Tetszik

2018. december 04. - KLASSZikusok

Amikor azt halljuk, hogy klasszikus filmek egyből Hollywood jut eszünkbe és azok a zseniális, ikonikus alkotások amelyek aranykorában készültek, mint például a Casablanca, Elfújta a szél vagy éppen a Psycho. Olyan színészek és színésznők jutnak eszünkbe, mint Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, Clark Gable és James Dean. Azonban, ha képzeletben elhagyjuk Amerikát és átevezünk Európába, akkor nem is sejtenénk, hogy az öreg kontinensen is születtek olyan sztárok, akik maradandót alkottak a filmezés történetében.

Alain Delon (1935 - )

Francia színész, filmrendező és producer aki az 1950-es évek kezdete óta filmezéssel foglalkozik. Igazi áttörő sikert a 60-as években készült filmjeivel sikerült elérnie, amit máig töretlenül meg is tartott. Mítoszához számtalan nőügye, illetve testőreinek rejtélyes halálában játszott, teljes egészében sosem tisztázott szerepe is hozzájárult.

Delon gyermekkora igencsak zavaros volt. Szülei elváltak, ezért öt évesen nevelőszülőkhöz került. Rendkívül rossz magaviselettel rendelkezett, több iskolából is kicsapták. Végül jelentkezett egy katonai iskolába, ahova öt éves szerződést írt alá, de végül onnan is kicsapták, állítólag azért, mert kegyetlenül bánt bajtársaival, másrészt pedig ott sem tűrte el a fegyelmet. 1956-ban Párizsba költözött, ahol megnyerő külsejét kihasználva hamar barátokat szerzett magának, köztük a híres francia színészt Jean-Claude Brialy-t. Javaslatára együtt elutaztak a Cannes-i Filmfesztiválra, ahol a befolyásos amerikai rendező David O. Selznick hétéves szerződést ajánlott fel Delonnak. Yvett Allégret francia filmrendező és Delon új barátja azonban lebeszélte a szerződés elfogadásáról azzal az indokkal, hogy először Franciaországban kell elismertté válnia, hogy Amerikában is befuthasson. Delon elfogadta a tanácsát.

Karrierje különösen a 60-as években teljesedett ki, amikor számos elismert rendezővel dolgozott együtt, nem csak Amerikában, hanem Franciaországban is. Ebben az időszakban láthatta a közönség olyan sikeres filmjeit, mint például a Ragyogó napfény (1960), Rocco és fivérei (1960), A napfogyatkozás (1962), Alvilági melódia (1963) és A fekete tulipán (1964), A párduc (1964) és A kalandorok (1967). A párduc c. filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjra jelölték. Az 1980-as években már rendezőként is nagy sikereket ért el. 2012-ben vonult vissza a filmezéstől, ugyanis szívproblémákat állapítottak meg nála.

Brigitte Bardot (1934 - )

Francia színésznő, énekes és elhivatott állatvédő. Egy igazi szexepilt testesítette meg egy prűd korszakban, ruháival, frizuráival pedig megszabta a 60-as évek divatirányzatát. Merész szerepei miatt nagyon sokan a bűn megtestesítőjeként tekintettek rá, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a legnagyobb ikonok közé tartozik.

Gazdag párizsi családban született a család legidősebb gyermekeként. Már kislánykora óta táncolt és balettkarrierre vágyott. Végül 15 évesen nem tánctudását, hanem elképesztő szépségét kihasználva fotómodell lett. 1950-ben már az ELLE címlapjára került. A képeket a fiatal és tehetséges Roger Vadim megmutatta forgatókönyvíró barátjának, Marc Allégret-nek, így fedezték fel Bardot-t a filmipar számára. Első filmszerepét 1952-ben a Crazy for Love c. filmben kapta, amely nagyban segített neki elindítania karrierjét. Több sikeres filmeben is szerepelt, mint például a Túl szép menyasszony (1956), Egy párizsi lány (1957), Baj esetén (1958), Magánélet (1961), A bűbájos hibbant lány (1964) és a Kedves Brigitte (1965).

Marilyn Monroe mellett Bardot mutatta meg elsőként a filmvásznon a női szexualitást, a maga természetes és erotikus módján. Egészen 1973-ig filmezett, majd végleg visszavonult a kameráktól, hogy hódolhasson másik szenvedélyének, az állatvédésnek. Elmondása szerint már akkor sem szerette a filmezést, amikor belekezdett, és magányosan, boldogtalanul érezte magát. Filmes karrierje mellett magánéletével is felhívta magára a figyelmet. Összesen négyszer ment férjhez, de házasságai alatt rengeteg szeretőt tartott. Egy nem rég megjelent életrajzi regény szerint több, mint száz szeretőt tartott élete során, és nem csak férfiakat.

Vittorio Gassman (1922-2000)

Legendás olasz színész és filmrendező, Olaszország Laurence Olivier-je.

A gimnázium befejezése után jogi tanulmányokba kezdett, majd rájött, hogy nem neki való, ezért abbahagyta. Színészetet kezdett el tanulni és elvégezte a színiakadémiát. Milánóban lépett először színpadra 1942-ben. 1946-ban debütált filmvásznon és még ebben az évben öt nagy sikerű filmben ismerhették meg a nézők. Legjelentősebb Hollywood-i szerepe az 1956-os Háború és béke c. filmben Anatol Kuragin megformálása Audrey Hepburn-nek az oldalán.

Pályafutása során majd minden karaktert megformált: volt bíró, gyilkos, katona, remete, rendőr, aranyifjú, megformált kosztümös alakokat és modern szívtiprókat. Legemlékezetesebb filmjei: az Előzés, a Belfegor a pokolból, az Éjfélkor indul útjára a gyönyör, a Fehér telefonok, A terasz, A nő illata, Keserű rizs, Ismeretlen ismerősök és az Egy remete Rómában. Bár filmszínészként aratott nagyobb sikereket, a színházat sohasem hagyta el, visszavonulása után is segítette nagy tapasztalatával, műveltségével. Klasszikus költők verseit is kitűnően szavalta. Gassman házasságaiban is hű maradt a színészethez: csak színésznők voltak a feleségei. 78. életévében szívroham okozta a halálát.

Gina Lollobrigida (1927 - )

Golden-Globe díjas olasz filmszínésznő, aki az 50-es és 60-as évek egyik legkedveltebb filmcsillagja volt.

Lollobrigida szobrászatot és művészetet tanult az egyetemen, mellette pedig modellkedett és kisebb filmszerepeket kapott. Pletykák szerint egy amerikai milliomosnak annyira felkeltette az érdeklődését az olasz szépség, hogy Hollywoodba hívta, de mivel Lollobrigida semmilyen szakmai továbbképzést nem kapott tőle ezért hazatért. Amerikai kiruccanása után az olasz rendezők egyre igényesebb filmszerepekkel kezdték el halmozni. Nemzetközi hírnevet mégis egy francia filmmel szerzett magának, mégpedig az 1952-ben bemutatott a Királylány a feleségem c. alkotással.

A hazájában aratott sikerekkel párhuzamosan Hollywood-i karrierje is beindult. 1953-ban jelent meg első jelentősebb amerikai filmje a mozikban Afrika kincse címmel, amelyben partnere a legendás Humphrey Bogart volt. Ezen kívül még számos, nemzetközileg is elismert filmben szerepelt: A világ legszebb asszonya (1956), Trapéz (1956), Salamon és Sába királynője (1959). Utolsó, és egyben legsikeresebb filmje az 1968-as Jó estét Mrs. Campbell! volt. Az 1970-es években bejelentette, hogy visszavonul a filmezéstől, hogy másik szenvedélyének, a fotózásnak hódolhasson.